Joseph Hubertus Pilates
Martha Graham
2010. május 26., szerda
2010. május 16., vasárnap
Sérülés és irgalmatlan mennyiségű eső
A múlt vasárnap egy futás alkalmával meghúztam a comb hajlítóm felső fejét,ott ahol a nagy fenékizom alól kijön az izompólya.Pár napi arnica montana kezelés sem segített rajta,mert csak időlegesen múlt el a nyomás,tornászni tudok ugyan és muszáj is hiszen nemsokára itt a Szabadság napi futás,de a K&H Maratonváltót lemondtam,mert néha bizony menni nem tudok,nem futni.
Ma reggelre jött is az SMS-a Futanet-től,hogy elmarad a rendezvény a rossz idő miatt.Ennek örültem is,meg nem is.Egyrészt gyalázatos idő van,így futni kínszenvedés,másrészt pedig lehetőségem adódik,hogy ne hagyjam cserben az Edzesonline csapatot.Remélem az esőnap sokkal jobb időben lesz és addigra meggyógyulok....
Ha nem javul a pilates hatására a combom,akkor elmegyek ahhoz a kiropraktorhoz,aki össze szokott rakni nagynéha....
Mindenesetre elég nehezen viselem a futáshiányt....
Tegnap délelőtt-még a vihar előtt,rendbe raktam a kertet-jól tettem:hömpölyögve zubog a víz mindenhol!!!Szerintem-1-2 hétig felejtős bármit csinálni a kertben-pedig van munka elég!Nem baj többet dolgozok!!!
A kerti munka hatására délutánra jól megfájdult a lábam,annyira,hogy forró fürdő után reggelig aludtam a fájdalomtól....
Ma reggelre jött is az SMS-a Futanet-től,hogy elmarad a rendezvény a rossz idő miatt.Ennek örültem is,meg nem is.Egyrészt gyalázatos idő van,így futni kínszenvedés,másrészt pedig lehetőségem adódik,hogy ne hagyjam cserben az Edzesonline csapatot.Remélem az esőnap sokkal jobb időben lesz és addigra meggyógyulok....
Ha nem javul a pilates hatására a combom,akkor elmegyek ahhoz a kiropraktorhoz,aki össze szokott rakni nagynéha....
Mindenesetre elég nehezen viselem a futáshiányt....
Tegnap délelőtt-még a vihar előtt,rendbe raktam a kertet-jól tettem:hömpölyögve zubog a víz mindenhol!!!Szerintem-1-2 hétig felejtős bármit csinálni a kertben-pedig van munka elég!Nem baj többet dolgozok!!!
A kerti munka hatására délutánra jól megfájdult a lábam,annyira,hogy forró fürdő után reggelig aludtam a fájdalomtól....
2010. május 3., hétfő
Dagi Házisárkány megmászta a szekszárdi szőlőhegyet!!!!!
Megküzdöttem már pár dologgal,de ez a hétvége valami őrült volt.....
Kezdem pénteken.
-egy nagy munka után elmentem elintézni a hétvégi csip-csup ügyeket,mikor megállított egy csinos rendőrnéni.Közölte,hogy lejárt a műszakim-ki gondolta volna!
-a hétvégi férjkímélő versenynek lőttek
-Puhi hazaért a Fradi -Újpestről(0-1)!!!!,"nagyon" örült a hírnek
-Katus próbált intézni vasárnap reggelről szervízest,úgy nézett ki,hogy menni fog-később kiderűlt nem....
Szombat:
-pihenés,kis főzőcske-nagyon okosan-,délután átmozgató edzés,nyújtás a TV előtt.
Vasárnap:
-hajnalban kelés,szervíz lemondva,Puhit kelteni.
-kis dörmögés után az én hős párom összeszedte magát megreggelizett és elindultunk.Budapesten felvettük először Farkast,majd Beát szépen leutaztunk Szekszárdra.
Útközben szépen lassan kúszott valami a gyomromba és jól összeszorította annyira,hogy a verseny elött elfelejtettem ebédelni.
Beérvén a városba,olyan fogadtatásban volt része minden vendégnek,mintha már évek óta odajárnánk,kedvesen eligazítottak minden indulót,gördülékenyen kezelték a problémákat,nyugodtan lehetett átöltözni,rend és tisztaság mindenhol!!!!
Az edzesonline-os ponton találkoztam Pen-nel és Sepivel, a Kompava-s standnál Pecsenyével-kaptam tőle termékmintát,köszönöm szépen!-,a rajtnál pedig Nyúllal,Steve-vel,Yoyo-val,Dilidivel-ha valakit kihagytam bocsánat,de annyira izgultam,hogy csak na!!!!
Miután elrajtolt a mezőny intettem egy puszit az én Drága Hősömnek,nekem nagyon sokat jelentett hogy ott volt.....
....na szóval elindúltunk és azt hittem hogy megfulladok:az asztfalt okádta a forróságot!!!,tudtam,hogy sereghajtó leszek,nem tudok gyorsan futni,meg nehéz is vagyok még mindíg....
Elhagytuk a hatos főutat és rákanyarodtunk a hegyre felvívő útra,ahol jól eltévedtem,csak annak köszönhetem,hogy végigfuthattam a versenyt,hogy láttam,hogy velem párhuzamosan fut a mezőny a fejem fölött,gyorsan megmásztam egy létrameredekségű kis utcát és visszakéredzkedtem.A katolikus templomnál-egy Szentháromság oszlop elött haladt el a mezőny ,először a Gépházat láttam meg,majd a Páromat-aki kapott egy sós puszit tőlem-,aztán nyakon öntöttem magam egy fröccsel-azt hittem víz-,legalább jól hűtötte a hátamat,majd izoitalt gurítottam le....
Elindúltunk kacskaringósan fel a kálváriára.Innentől kezdődött az amire számítottam hogy morcos lesz bizony....próbáltam futni,de csak nem akaródzott....nem értem miért :o)
A kevésbé meredek szakaszokon ment a futómozgás....,a kálváriánál aztán elmorzsoltam egy Miatyánkot és nekilendültem a lejtőnek-hát nem ilyen lejtőkhöz szoktam....kicsit féltettem a testi épségem,ezért visszafogtam a lendületből....
Következett az első betonvályú fölfelé,itt találkoztam a 77 éves Imre bácsival,aki átlendített a holtponton és a bőgésen.A csípőhorpaszom teljesen beállt.Ezt annak tulajdonítom,hogy a kompressziós zokni segített a vádlimnak de a combjaim eléggé tiltakoztak a durva emelkedők ellen.A tetőn aztán egy borospincénél egy fiatalember várta a megfáradt futókat vízzel és fröccsel,én bekéredzkettem wc-re,elköszöntem Imre bácsitól.
Egyedül folytattam.A legnehezebb pontokon bukkantak fel lelkesítő-buzdító emberek-köszönet nekik!!!-frissítővel kínáltak,a kilométertáblák pedig fogytak...
A 16. kilométernél hallottam meg a záróbusz mordó motorhangját,szépen türelmesen asszisztálta végig az utolsó 5,53 km-t.Mit ne mondjak:nagyon nehéz volt.Cserháti gyerek lévén edzek emelkedőkön,lejtőkön,de ilyen dúrva terepen még nem voltam.....Az utolsó kálváriamászás elött aztán egy feketemelegítős fiatalasszony bíztatott egy kicsit,találkoztam még a lefelé tartó 77 éves szuperbácsival.
A lefelé tartó 2.5 kili már a záróbusz kíséretében telt,kaptam még egy kis rendőri eligazítást és kínkeserves vánszorgással "befutottam" a Garay térre.Az én Puhikám ott várt a sarkon mondta fülig érő szájjal,hogy siessek....-kis drága! a célegyenesben aztán eltört a mécses,bőgve szaladtam át a célon...Jóleset a bíztatás,amit kaptam-aztán lehet,hogy már mindenki ment volna haza és azért.....
Az Gépház megölelgetett és a Dilidi is...meg nagyon sokan gratuláltak....megkaptam a plakettet,meg a befutócsomagot,és egy képet a szőlőhegyről-ott a helyük a versenyrelikviák között....
A vége: 3:19:50 .
Pár dolgot azért levontam a történtekből:
-még kell fogynom,legalább egy 10-est....
-legközelebb szintidős versenyre csak akkor megyek,ha biztosan tudom hozni a közepesnél rosszabb szintet,ezért az idén kimaradnak ezek a versenyek előreláthatóan-bár őszig még javúlhatok(a Szabadság napi futáson nincs szintidő)
-sürgősen edzőt kell keresnem a környéken,aki a mozgásomat látva legalább havi szinten ellát tanácsokkal
-mielött hosszú útra mennék megnézem az autóm papírjait
-a kompressziós zokni jó dolog
-energiazselére nem ihatok izoitalt
-kajálni kell ilyen nagy futás elött
-nem szabad ennyit izgúlni
-hogy nekem mekkora valagam van......
-az én Puhim egy hős-egy nagyon türelmes hős
Mindenkinek köszönöm a bíztatást és a türelmet,jövőre remélem találkozunk!!!!
Kezdem pénteken.
-egy nagy munka után elmentem elintézni a hétvégi csip-csup ügyeket,mikor megállított egy csinos rendőrnéni.Közölte,hogy lejárt a műszakim-ki gondolta volna!
-a hétvégi férjkímélő versenynek lőttek
-Puhi hazaért a Fradi -Újpestről(0-1)!!!!,"nagyon" örült a hírnek
-Katus próbált intézni vasárnap reggelről szervízest,úgy nézett ki,hogy menni fog-később kiderűlt nem....
Szombat:
-pihenés,kis főzőcske-nagyon okosan-,délután átmozgató edzés,nyújtás a TV előtt.
Vasárnap:
-hajnalban kelés,szervíz lemondva,Puhit kelteni.
-kis dörmögés után az én hős párom összeszedte magát megreggelizett és elindultunk.Budapesten felvettük először Farkast,majd Beát szépen leutaztunk Szekszárdra.
Útközben szépen lassan kúszott valami a gyomromba és jól összeszorította annyira,hogy a verseny elött elfelejtettem ebédelni.
Beérvén a városba,olyan fogadtatásban volt része minden vendégnek,mintha már évek óta odajárnánk,kedvesen eligazítottak minden indulót,gördülékenyen kezelték a problémákat,nyugodtan lehetett átöltözni,rend és tisztaság mindenhol!!!!
Az edzesonline-os ponton találkoztam Pen-nel és Sepivel, a Kompava-s standnál Pecsenyével-kaptam tőle termékmintát,köszönöm szépen!-,a rajtnál pedig Nyúllal,Steve-vel,Yoyo-val,Dilidivel-ha valakit kihagytam bocsánat,de annyira izgultam,hogy csak na!!!!
Miután elrajtolt a mezőny intettem egy puszit az én Drága Hősömnek,nekem nagyon sokat jelentett hogy ott volt.....
....na szóval elindúltunk és azt hittem hogy megfulladok:az asztfalt okádta a forróságot!!!,tudtam,hogy sereghajtó leszek,nem tudok gyorsan futni,meg nehéz is vagyok még mindíg....
Elhagytuk a hatos főutat és rákanyarodtunk a hegyre felvívő útra,ahol jól eltévedtem,csak annak köszönhetem,hogy végigfuthattam a versenyt,hogy láttam,hogy velem párhuzamosan fut a mezőny a fejem fölött,gyorsan megmásztam egy létrameredekségű kis utcát és visszakéredzkedtem.A katolikus templomnál-egy Szentháromság oszlop elött haladt el a mezőny ,először a Gépházat láttam meg,majd a Páromat-aki kapott egy sós puszit tőlem-,aztán nyakon öntöttem magam egy fröccsel-azt hittem víz-,legalább jól hűtötte a hátamat,majd izoitalt gurítottam le....
Elindúltunk kacskaringósan fel a kálváriára.Innentől kezdődött az amire számítottam hogy morcos lesz bizony....próbáltam futni,de csak nem akaródzott....nem értem miért :o)
A kevésbé meredek szakaszokon ment a futómozgás....,a kálváriánál aztán elmorzsoltam egy Miatyánkot és nekilendültem a lejtőnek-hát nem ilyen lejtőkhöz szoktam....kicsit féltettem a testi épségem,ezért visszafogtam a lendületből....
Következett az első betonvályú fölfelé,itt találkoztam a 77 éves Imre bácsival,aki átlendített a holtponton és a bőgésen.A csípőhorpaszom teljesen beállt.Ezt annak tulajdonítom,hogy a kompressziós zokni segített a vádlimnak de a combjaim eléggé tiltakoztak a durva emelkedők ellen.A tetőn aztán egy borospincénél egy fiatalember várta a megfáradt futókat vízzel és fröccsel,én bekéredzkettem wc-re,elköszöntem Imre bácsitól.
Egyedül folytattam.A legnehezebb pontokon bukkantak fel lelkesítő-buzdító emberek-köszönet nekik!!!-frissítővel kínáltak,a kilométertáblák pedig fogytak...
A 16. kilométernél hallottam meg a záróbusz mordó motorhangját,szépen türelmesen asszisztálta végig az utolsó 5,53 km-t.Mit ne mondjak:nagyon nehéz volt.Cserháti gyerek lévén edzek emelkedőkön,lejtőkön,de ilyen dúrva terepen még nem voltam.....Az utolsó kálváriamászás elött aztán egy feketemelegítős fiatalasszony bíztatott egy kicsit,találkoztam még a lefelé tartó 77 éves szuperbácsival.
A lefelé tartó 2.5 kili már a záróbusz kíséretében telt,kaptam még egy kis rendőri eligazítást és kínkeserves vánszorgással "befutottam" a Garay térre.Az én Puhikám ott várt a sarkon mondta fülig érő szájjal,hogy siessek....-kis drága! a célegyenesben aztán eltört a mécses,bőgve szaladtam át a célon...Jóleset a bíztatás,amit kaptam-aztán lehet,hogy már mindenki ment volna haza és azért.....
Az Gépház megölelgetett és a Dilidi is...meg nagyon sokan gratuláltak....megkaptam a plakettet,meg a befutócsomagot,és egy képet a szőlőhegyről-ott a helyük a versenyrelikviák között....
A vége: 3:19:50 .
Pár dolgot azért levontam a történtekből:
-még kell fogynom,legalább egy 10-est....
-legközelebb szintidős versenyre csak akkor megyek,ha biztosan tudom hozni a közepesnél rosszabb szintet,ezért az idén kimaradnak ezek a versenyek előreláthatóan-bár őszig még javúlhatok(a Szabadság napi futáson nincs szintidő)
-sürgősen edzőt kell keresnem a környéken,aki a mozgásomat látva legalább havi szinten ellát tanácsokkal
-mielött hosszú útra mennék megnézem az autóm papírjait
-a kompressziós zokni jó dolog
-energiazselére nem ihatok izoitalt
-kajálni kell ilyen nagy futás elött
-nem szabad ennyit izgúlni
-hogy nekem mekkora valagam van......
-az én Puhim egy hős-egy nagyon türelmes hős
Mindenkinek köszönöm a bíztatást és a türelmet,jövőre remélem találkozunk!!!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)