2010. szeptember 20., hétfő

Angyal

Napok óta többet imádkozom:kicsit magam alatt vagyok.
Nem szerencsére vártam,hanem jelre Tőle-a Főnöktől-,és elküldte az Angyalát akkor,mikor nem számítottam rá.
Ott volt a lábbalhajtós gépem nyikorgásában(ezt használom erős-kemény anyagoknál),amikor rájöttem hogy mi is történik elkezdtem sírni-hiszen ez a régi Luchnik az édesanyámé volt,aki lassan 22 éve megváltott a földi szenvedéseitől a Úr,s mikor  úgy érezte,hogy kezd elhagyni az erőm, visszakülde hozzám Őt,hogy jelezze:veled vagyok.
Ott volt vasárnap is munka közben,teljesen váratlanul.Hazafelé az autópályán meg kellett álljak,mert megint rámtört a felismerés.
Most is sírok,de már nem szomorúságból,hanem azért,mert tudom:"Kérj és megadatik!"

1 megjegyzés: